Böszörményi Zoltán: Átváltozás
Nincs miért védekezni,
mitől tartani se már,
ülni a semmiben, várni
a véletlen kitárulkozást.
Ennyi kell a boldogsághoz,
ennyi a várt,
a váratlan csodálkozás.
Látni, amit mások évezredeken át
romlásig láttak:
az aggódás kíntornászait,
kik feledik a feledés varázsszavát.
Változzunk át a csodák évadában.
Öltsük fel a bohócruhát!
Mit számít,
ki kinek az ellensége,
kit kell feldarabolni,
szétszaggatni, forró olajban fürdetni,
keresnek újabb ellenfelet,
akik rettegnek a mától,
és a sors rezgésére
felriadnak a hatalom mámorából.
Valóságba átírt múlt és jelen
lehet a szó,
s talán a félelem.
mitől tartani se már,
ülni a semmiben, várni
a véletlen kitárulkozást.
Ennyi kell a boldogsághoz,
ennyi a várt,
a váratlan csodálkozás.
Látni, amit mások évezredeken át
romlásig láttak:
az aggódás kíntornászait,
kik feledik a feledés varázsszavát.
Változzunk át a csodák évadában.
Öltsük fel a bohócruhát!
Mit számít,
ki kinek az ellensége,
kit kell feldarabolni,
szétszaggatni, forró olajban fürdetni,
keresnek újabb ellenfelet,
akik rettegnek a mától,
és a sors rezgésére
felriadnak a hatalom mámorából.
Valóságba átírt múlt és jelen
lehet a szó,
s talán a félelem.
Böszörményi Zoltán (1951-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése