Dobrosi Andrea: Szeptemberi karc
Mintha mérhetetlenül és újra,
minden pillanatra rácsorogna
valami őszbe zsongó méla nesz,
előttem kibomló szépség,
édes-új összetartozás,
amikor elhamvad a nyárvarázs,
de a víg dal ottmarad a torkokon,
egy utolsó csöpp mindig egyre,
összebújva és nevetve –
olyan nekem itt ez az alkony,
ez az aranyló, bársonyos idő,
melyből e tömérdek telt fürt kinő;
teljesedik szeptemberi karcom.
minden pillanatra rácsorogna
valami őszbe zsongó méla nesz,
előttem kibomló szépség,
édes-új összetartozás,
amikor elhamvad a nyárvarázs,
de a víg dal ottmarad a torkokon,
egy utolsó csöpp mindig egyre,
összebújva és nevetve –
olyan nekem itt ez az alkony,
ez az aranyló, bársonyos idő,
melyből e tömérdek telt fürt kinő;
teljesedik szeptemberi karcom.
Dobrosi Andrea (1970-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése