Szentkereszti Andrea: Szerelmes Karácsony

A hópehely szeretnék lenni
Karácsony éjszakáján,
Amely a válladra hull.
A csillag alakú hópehely az égből,
A fény, amely rád csorog
Az utcai füzérből.
Érintetlen, de mulandó díszed,
Amelyet megcsodálsz
De már csak vízcsepp.
Ragyog a fényektől, aprócska szivárvány
Játszik most neked éjféli királylányt,
Mesefilm.
Nem vagy egyedül.
Ha a magányos szél füledbe hegedül,
Az égből lehullt
Kis hópehely vagyok.
Vegyél észre
Mielőtt elolvadok.
Lennék a havazás,
Vagy a kandallóban izzó
Tűzforró parázs.
A maró hideg,
A csontig hatoló,
Hópehely, olvadó,
A karácsonyi reménysugár
Ami elkísér,
A szeretet ünnepén.
Lennék az éj, ha átölel.
A remény, amely nem jön el,
De csak magányos hópehely vagyok
Vegyél észre
Mielőtt elolvadok.