Dénes György: Októberi mezők
Csörög a sovány kukoricaszár,
hűs mezők ölén bujkál a halál.
Tapad a földhöz, mint a szürke köd,
nyögnek alatta a parázs rögök.
Az élet már csak pislogó remény,
elüldögél a rongyos fák hegyén,
s a gallyakról a rozsdás levelet
lecsupálják a csapdosó szelek.
Sír a kolomp a messzeségen át,
álomba révül lassan a világ.
Lebeg a varjú búsan, feketén,
és szárnya alatt haldoklik a fény.
1957
hűs mezők ölén bujkál a halál.
Tapad a földhöz, mint a szürke köd,
nyögnek alatta a parázs rögök.
Az élet már csak pislogó remény,
elüldögél a rongyos fák hegyén,
s a gallyakról a rozsdás levelet
lecsupálják a csapdosó szelek.
Sír a kolomp a messzeségen át,
álomba révül lassan a világ.
Lebeg a varjú búsan, feketén,
és szárnya alatt haldoklik a fény.
1957
Dénes György (1923-2007)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése