Kovács András Ferenc: Hajnalének
Járj át, akár a virradat,
szobát a kék derengés
hass át, rezegtess, mintha tört
pohárban kélne csengés...
Úgy légy a hangom, úgy telíts
testemben szétremegve,
mint ébredés, ha fény hasít
nehéz sötét szemekbe.
Látásommá légy: nézzelek,
akár a néma dolgok,
mint kés, ha villog meztelen,
a bőrödhöz és a boldog...
Igaz közömbös pengeként
hatolnak át vad évek -
helyettem áradj véremül,
szeretlek, mint a vétek.
Alvó arcodra bámulok:
nem létezel te se én se -
szoríts, ha együvé sodor
a semmi szívverése...
szobát a kék derengés
hass át, rezegtess, mintha tört
pohárban kélne csengés...
Úgy légy a hangom, úgy telíts
testemben szétremegve,
mint ébredés, ha fény hasít
nehéz sötét szemekbe.
Látásommá légy: nézzelek,
akár a néma dolgok,
mint kés, ha villog meztelen,
a bőrödhöz és a boldog...
Igaz közömbös pengeként
hatolnak át vad évek -
helyettem áradj véremül,
szeretlek, mint a vétek.
Alvó arcodra bámulok:
nem létezel te se én se -
szoríts, ha együvé sodor
a semmi szívverése...
Kovács András Ferenc (1959-2023)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése