Tompa Gábor: Csak változás
Robinsonként egy lakatlan szigetre
sodródva szinte ujjongtál azon,
hogy egyszer végre értelmes szerepbe
szólíttattál, hogy élvezd szabadon
magányod meghitt csöndjét, azt figyelve,
mi belső hang csupán, s e hang mögül
legbelső éned rendje földerengne,
nem lenne külső zaj, csak egyedül
fedeznéd fel a holtig gyötrő titkot,
hogy romlik minden benned, s ami itt volt:
csak változás csupán, csak egy szakasz
rejtélyes létedből. Oszd meg tehát
Péntekkel ezt az áttetsző csodát,
mert végül úgyis magadra maradsz
sodródva szinte ujjongtál azon,
hogy egyszer végre értelmes szerepbe
szólíttattál, hogy élvezd szabadon
magányod meghitt csöndjét, azt figyelve,
mi belső hang csupán, s e hang mögül
legbelső éned rendje földerengne,
nem lenne külső zaj, csak egyedül
fedeznéd fel a holtig gyötrő titkot,
hogy romlik minden benned, s ami itt volt:
csak változás csupán, csak egy szakasz
rejtélyes létedből. Oszd meg tehát
Péntekkel ezt az áttetsző csodát,
mert végül úgyis magadra maradsz
Tompa Gábor (1957-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése