Szekeres Nóra: Tér-iszony
Valamin kívül rekedtem.
És valahol benn ragadtam.
Világok közt a sajátommal
magamra maradtam.
Valaki megosztotta a mindenséget:
kimondhatóra és kimondhatatlanra.
Megérthetőre és felfoghatatlanra.
Én itt bolyongok e levegőtlen,
lezárt terek között.
Ki összerakná a részeket,
játékaival új világba költözött.
Ha így van – hát így jó.
Hinni kell, hogy a terek közt
a szív az átjáró.
***
És valahol benn ragadtam.
Világok közt a sajátommal
magamra maradtam.
Valaki megosztotta a mindenséget:
kimondhatóra és kimondhatatlanra.
Megérthetőre és felfoghatatlanra.
Én itt bolyongok e levegőtlen,
lezárt terek között.
Ki összerakná a részeket,
játékaival új világba költözött.
Ha így van – hát így jó.
Hinni kell, hogy a terek közt
a szív az átjáró.
***
Megjegyzések
Megjegyzés küldése