Oláh András: [talán]
talán bennem felejtetted a hiányt
mint örök tartozást
karbantartásra szorulva várakozunk
de egyre nehezebb
megszokni a ránk sötétülő időt
mint örök tartozást
karbantartásra szorulva várakozunk
de egyre nehezebb
megszokni a ránk sötétülő időt
a csönd marad vesztőhelyünk:
hagyjuk szó nélkül elmenni
a lejárt szavatosságú álmokat
hagyjuk szó nélkül elmenni
a lejárt szavatosságú álmokat
Oláh András (1959-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése