Drávucz Zsolt: Balaton, március
Látod, ez itt még a régi.
Sötét víz, kövek, nádas,
meztelen talpak alatt
a szúrós fűtakaró. Szél,
hullám, üres nyaraló,
nyitva maradt ablak.
Lecsavarozott padok
bámulnak a kék
csendbe. Üres égbolt,
néha sirályok, felhők.
A talponállóban még
sörszagú a könyöklő.
Hat hónapja itt ültünk.
Én kavicsot víztükörbe,
te nevettél. Egy kavics
azóta is a levegőben.
Mint mondják, csoda.
Pedig csak mi voltunk.
Sötét víz, kövek, nádas,
meztelen talpak alatt
a szúrós fűtakaró. Szél,
hullám, üres nyaraló,
nyitva maradt ablak.
Lecsavarozott padok
bámulnak a kék
csendbe. Üres égbolt,
néha sirályok, felhők.
A talponállóban még
sörszagú a könyöklő.
Hat hónapja itt ültünk.
Én kavicsot víztükörbe,
te nevettél. Egy kavics
azóta is a levegőben.
Mint mondják, csoda.
Pedig csak mi voltunk.
Drávucz Zsolt (1997-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése