Kocsis Tekla: Engem nem lehet elfelejteni
Felhívhatnál.
Elmondhatnád, hogy hiányzom.
Hogy nem tudsz kávét főzni reggelente, mert szarul csavarod össze a kotyogóst, és a Mici is csak nekem fogad szót. Hogy megettél már minden maradékot, de a gránátalma és a penészes libamáj variációnál megakadt a torkodon a saját étvágyad. Hogy a fikusz elhervadt és a postaláda nyílásán se fúj már be a szél, mert az újságosfiú – akit még sosem láttunk, telerakta. Hogy a sarki boltból Ica néni minden nap küld nekem egy olvadós tejkaramellát a kassza melletti műanyagvederből, mert azt hiszi beteg vagyok, és mert az a kedvencem. Hogy tiszta alsó helyett ma már a fürdőgatyádat, póló helyett pedig inget kellett felvenned, mert elnyomkodtad a mosógépen a programot, pedig mindig elmondtam: mindent a hatoson! Vagy azt, hogy megállás nélkül megy a tv, pedig nem is nézed, de egyedül nincs értelme filmet nézni, és bár a Mici sokat sír utánam, még nem valami jó filmkritikus. Vele nem tudod megtárgyalni azt sem, hogy milyen volt a napod, hogy mit láttál a villamoson, hogy mikor lenne jó hazamenni anyádékhoz, hogy milyen koncert lesz az A38-on, hogy kijött egy új magyar dokumentumfilm a zsidóságról, hogy nem mész holnap focizni, mert meghúztad a hátad, és hogy tényleg el kéne utazni Grúziába, mert ott van igazi hinkali, ami magyarul tésztabatyu, de így viccesebb, és ha meghallom ezt a szót biztos, hogy nevetek.
Ezért sokszor mondod.
Azt is mondod, hogy gazdaságos vagyok, mert minden szójátékon nevetek, pedig csak úgy jár az agyad mint nekem. Mindenről eszedbe jut egy dal, a mondataidban elrejtesz egy-egy szánalmasan vicces közhelyet és a legegyszerűbb fényképnek is olyan címet adsz, hogy az emberek elájulnak, és minden helyzetre találsz egy oda illő idézetet. Felhívhatnál.
Elmondhatnád, hogy nem is létezel.
“Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.”
Hogy ezt az egészet csak kitaláltam.
Hogy nincs se kávé, se kotyogós, se Mici, se gránátalma, se penészes libamáj, se fikusz, se ismeretlen újságos, se kitömött postaláda, se Ica néni, se tejkaramella, se szennyes, se tv, se koncert, se film, se foci, se hinkali, se nevetés, se szó, se vicc, se játék. Felhívhatnál.
Elmondhatnád, hogy nem is létezel.
Hogy ezt az egészet csak kitaláltam, és hogy ezek nélkül is, mégis.
Létezem.
Elmondhatnád, hogy hiányzom.
Hogy nem tudsz kávét főzni reggelente, mert szarul csavarod össze a kotyogóst, és a Mici is csak nekem fogad szót. Hogy megettél már minden maradékot, de a gránátalma és a penészes libamáj variációnál megakadt a torkodon a saját étvágyad. Hogy a fikusz elhervadt és a postaláda nyílásán se fúj már be a szél, mert az újságosfiú – akit még sosem láttunk, telerakta. Hogy a sarki boltból Ica néni minden nap küld nekem egy olvadós tejkaramellát a kassza melletti műanyagvederből, mert azt hiszi beteg vagyok, és mert az a kedvencem. Hogy tiszta alsó helyett ma már a fürdőgatyádat, póló helyett pedig inget kellett felvenned, mert elnyomkodtad a mosógépen a programot, pedig mindig elmondtam: mindent a hatoson! Vagy azt, hogy megállás nélkül megy a tv, pedig nem is nézed, de egyedül nincs értelme filmet nézni, és bár a Mici sokat sír utánam, még nem valami jó filmkritikus. Vele nem tudod megtárgyalni azt sem, hogy milyen volt a napod, hogy mit láttál a villamoson, hogy mikor lenne jó hazamenni anyádékhoz, hogy milyen koncert lesz az A38-on, hogy kijött egy új magyar dokumentumfilm a zsidóságról, hogy nem mész holnap focizni, mert meghúztad a hátad, és hogy tényleg el kéne utazni Grúziába, mert ott van igazi hinkali, ami magyarul tésztabatyu, de így viccesebb, és ha meghallom ezt a szót biztos, hogy nevetek.
Ezért sokszor mondod.
Azt is mondod, hogy gazdaságos vagyok, mert minden szójátékon nevetek, pedig csak úgy jár az agyad mint nekem. Mindenről eszedbe jut egy dal, a mondataidban elrejtesz egy-egy szánalmasan vicces közhelyet és a legegyszerűbb fényképnek is olyan címet adsz, hogy az emberek elájulnak, és minden helyzetre találsz egy oda illő idézetet. Felhívhatnál.
Elmondhatnád, hogy nem is létezel.
“Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.”
Hogy ezt az egészet csak kitaláltam.
Hogy nincs se kávé, se kotyogós, se Mici, se gránátalma, se penészes libamáj, se fikusz, se ismeretlen újságos, se kitömött postaláda, se Ica néni, se tejkaramella, se szennyes, se tv, se koncert, se film, se foci, se hinkali, se nevetés, se szó, se vicc, se játék. Felhívhatnál.
Elmondhatnád, hogy nem is létezel.
Hogy ezt az egészet csak kitaláltam, és hogy ezek nélkül is, mégis.
Létezem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése