Lázár Bence András: Most elhagy

Most elhagy majd minden vágyad,
ahogy tél idején leveted magadról
meleg előszobákban,
ahogy leveted magadról csendben
a nagyruhákat.

De kíméletlen és visszavonhatatlanul,
de kíméletlen áttekintesz mindenen,
de visszavonhatatlanul, ami voltál,
ami vagy:

birsek számolása egy kora őszi estben,
locsolófejek egy a nyárba lógó kertben,
bevásárlótáskák a magára hagyott kézben,

bonyolult találgatások: hogy akkor most
éppen mi zajlik, mozdul a másik testben.

Aztán elhagy most minden vágyad,
ahogy látod, hogy majd tél idején
állsz a hideg nagyszobában,

és leveted magadról,
leveted csendben,

leveted a nagyruhákat.

Lázár Bence András (1989-)