Oláh András: ismerős szerkezet

szavak simogatnak – ismerős szerkezet –
előbb csak megágyaz a léleknek a test
csókokba fulladó suttogás perzselő
tenyér a melleken a combokon
karokba hajló indulat ösztönös védelem
ellenállás – vagy annak látszata – a vágyak
korbácsolása megadásba hajló öröm
visszanyelt könnyek mögött parázsló
érzékiség… lüktet a szív a test
nyüszítő birkózás ez a működés kényszere
az illeszkedés a visszapillantás gesztusa
bordák mögé gyúrt fuldokló öröm
agresszív összekapaszkodás és szédület
mely után megpihen a szív a lélek és a test

Oláh András (1959-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél