Dávid Péter: Csend
minden vers úgy kezdődik
hogy először csak csend van
mielőtt bármi kézzelfogható
bármilyen konkrét alakban
a kezdet néma ürességében
lebegnek hiány-molekulák
amikből a süket semmi éppen
majd valamivé alakul át
mert mégis tudni azt – mert tudni –
hogy jönnie kell valami másnak –
hogy lennie kell ezen túl
egy ezen túli biztos megszólalásnak
mint mielőtt megérkeznél
látszol a saját hiányodon át
keresztüldereng a némaságon
a bizonyos találkozás
pedig tudjuk – mert tudjuk –
előre a végét biztos alakban…
– mert minden vers úgy ér véget
hogy a végén – a végén csak csend van
hogy először csak csend van
mielőtt bármi kézzelfogható
bármilyen konkrét alakban
a kezdet néma ürességében
lebegnek hiány-molekulák
amikből a süket semmi éppen
majd valamivé alakul át
mert mégis tudni azt – mert tudni –
hogy jönnie kell valami másnak –
hogy lennie kell ezen túl
egy ezen túli biztos megszólalásnak
mint mielőtt megérkeznél
látszol a saját hiányodon át
keresztüldereng a némaságon
a bizonyos találkozás
pedig tudjuk – mert tudjuk –
előre a végét biztos alakban…
– mert minden vers úgy ér véget
hogy a végén – a végén csak csend van
Dávid Péter (1980-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése