Kántor Zsolt: Rekonstrukció
Ábránd-e mind, mi nincs? Van-e képzelet,
ami létrehív, beavatkozik?
Vagy csak kábulatot okoz a hit,
és irreális minden, mi érzelem?
Szerettük volna, hogy jobb legyen,
de ma sem tudjuk, nem ront-e, ami javít,
ha test és lélek között rombadőlt a híd?
Az ember vibrál, babrál és tönkremegy.
A pólusoktól rettegek, végletek,
végetek! Lám, csonkig égtetek.
És én? Átaludtam az eszményeket.
Ábránd-e mind, mi a porból vétetett?
Hol hagyhat nyomot a képzelet?
Az idea: víz, a tény egy kavics?
Hová tűnt Isten? Tegnap Ott, ma Itt.
ami létrehív, beavatkozik?
Vagy csak kábulatot okoz a hit,
és irreális minden, mi érzelem?
Szerettük volna, hogy jobb legyen,
de ma sem tudjuk, nem ront-e, ami javít,
ha test és lélek között rombadőlt a híd?
Az ember vibrál, babrál és tönkremegy.
A pólusoktól rettegek, végletek,
végetek! Lám, csonkig égtetek.
És én? Átaludtam az eszményeket.
Ábránd-e mind, mi a porból vétetett?
Hol hagyhat nyomot a képzelet?
Az idea: víz, a tény egy kavics?
Hová tűnt Isten? Tegnap Ott, ma Itt.
Kántor Zsolt (1958-2023)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése