Majláth Ákos: Damil
Ott akarok lenni,
amikor papírsárkánnyá változol.
Megijedni, hogy egy infarktus
hirtelenségével ragad el a szél.
A damilt erősen az ujjaim köré tekerni.
Szorítson a távolodás.
Szélcsendben szaladni veled,
nehogy földet érj.
Hozzászokni a rajzolt mosolyodhoz,
miközben egyre apróbbnak látlak.
A nyakamat kitörve nézni az égre.
Beismerni, hogy nem vihetlek
magammal mindenhová.
amikor papírsárkánnyá változol.
Megijedni, hogy egy infarktus
hirtelenségével ragad el a szél.
A damilt erősen az ujjaim köré tekerni.
Szorítson a távolodás.
Szélcsendben szaladni veled,
nehogy földet érj.
Hozzászokni a rajzolt mosolyodhoz,
miközben egyre apróbbnak látlak.
A nyakamat kitörve nézni az égre.
Beismerni, hogy nem vihetlek
magammal mindenhová.
Majláth Ákos (1996-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése