Kerék Imre: Csak a fák

Elúszik minden
csak a fák
csak ők maradnak meg nekem
kölyökkorom
rigói fürdenek
esővert leveleiken
szemrésnyi láthatáromon
föllobogó zöld
fáklyatüzek
vándorlásomban kísérőim
ki üzent értem
veletek
ebéddel kínáló szederfák
csillagvigyázó csőszök
jegenyék
ingyen szállást adók
anyám öléből kiszakadva
az otthoni kert csöndjét
odahagyva
utamon ti biztattatok
ó forradásos ágbogon
lüktető apró fotocellák
márciusi rügyek
fészekóvó elágazások
göcsörtös odvak
gyantás dúdorok
osztatlan szabadságom
napja ragyog fölöttetek
a szilánkokra hullt időben
álmot hitet sodró időben
megtartó menedékeim
madarak vasbeton fölé
ívelő légikikötői
lendítsetek
magasba gallyatokról
segítsetek nekem
- kitiltva játék szerelem
önfeledt paradicsomából -
hinni valamiben

Kerék Imre (1942-)