Simon Márton: Visszafutni a nyári vihartól sötét lakásba
Homályos összefüggés a felhők
és a hársak között, hogy monoton,
monoton, monoton, szél, dörrenés,
a behúzott sötétítő a nyár elébe,
kiváló alkalom futni vagy aludni.
Milyen határ, mire gondolsz, hova mész,
hány feltölteni elfelejtett telefon egy élet,
hány véletlenül tökéletes üldögélés,
mikor az első kortynál tudjuk, bárhogy is
próbálnánk eztán, sosem találunk ide vissza.
A ventilátor egykedvűen dolgozik mellkasodban,
elfelejtett álmaid gyűrűznek kivágott fák csonkjain,
a lélegzet viszkozitása egy szerelem
elejére emlékeztet, de ezek csak homlokzatok,
ezek csak a belső vonalak látványosságai.
A híd íve és a tükörképe két zárójel, a vastraverzek,
aki szemből néz, látja, mint zárnak egy történelmi
helyszínbe téged, magasvasút alatt hamburgeres,
élére állított matracon üzenet:
ha bármi fontosat akarnál mondani, tévedsz.
A funkció örök, a használó cserélődik –
és más tanulságok egy török kávézó teraszán,
leírni az üres szabály kongó belsejét,
egy üzenet szemedre lobbanthassa másnap,
nem derül ki, mire gondolsz. Tényleg nem.
Minden reggel arcátültetés. Ébredni is elfelejtő
nők mosolya kölcsön. Homályos jó, visszafutni
a nyári vihartól sötét lakásba, és törölközővel
a kezedben állva, hogy mindenki árva
focikapu egy sivatag közepén, és mindenki boldog
és a hársak között, hogy monoton,
monoton, monoton, szél, dörrenés,
a behúzott sötétítő a nyár elébe,
kiváló alkalom futni vagy aludni.
Milyen határ, mire gondolsz, hova mész,
hány feltölteni elfelejtett telefon egy élet,
hány véletlenül tökéletes üldögélés,
mikor az első kortynál tudjuk, bárhogy is
próbálnánk eztán, sosem találunk ide vissza.
A ventilátor egykedvűen dolgozik mellkasodban,
elfelejtett álmaid gyűrűznek kivágott fák csonkjain,
a lélegzet viszkozitása egy szerelem
elejére emlékeztet, de ezek csak homlokzatok,
ezek csak a belső vonalak látványosságai.
A híd íve és a tükörképe két zárójel, a vastraverzek,
aki szemből néz, látja, mint zárnak egy történelmi
helyszínbe téged, magasvasút alatt hamburgeres,
élére állított matracon üzenet:
ha bármi fontosat akarnál mondani, tévedsz.
A funkció örök, a használó cserélődik –
és más tanulságok egy török kávézó teraszán,
leírni az üres szabály kongó belsejét,
egy üzenet szemedre lobbanthassa másnap,
nem derül ki, mire gondolsz. Tényleg nem.
Minden reggel arcátültetés. Ébredni is elfelejtő
nők mosolya kölcsön. Homályos jó, visszafutni
a nyári vihartól sötét lakásba, és törölközővel
a kezedben állva, hogy mindenki árva
focikapu egy sivatag közepén, és mindenki boldog
Simon Márton (1984-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése