Sebestyén-Jáger Orsolya: Az út
Az út, amin járok, égig ér,
bár sár veszi körül, hófehér.
Lábaim alatt, ha moccan a fű,
ámulva lélegzem – oly gyönyörű.
Minden nap megvívom e titokzatos harcot:
a legszebb képet hoznám, kalligrafált, karcot,
hogy kincsként adjam át és Eléd tegyem.
Másnak semmiség, nekem a mindenem.
Az út amin járok, égig ér,
bár sár veszi körül, hófehér.
Lábaim alatt, ha moccan a fű,
ámulva lélegzem – oly gyönyörű.
bár sár veszi körül, hófehér.
Lábaim alatt, ha moccan a fű,
ámulva lélegzem – oly gyönyörű.
Minden nap megvívom e titokzatos harcot:
a legszebb képet hoznám, kalligrafált, karcot,
hogy kincsként adjam át és Eléd tegyem.
Másnak semmiség, nekem a mindenem.
Az út amin járok, égig ér,
bár sár veszi körül, hófehér.
Lábaim alatt, ha moccan a fű,
ámulva lélegzem – oly gyönyörű.
Sebestyén-Jáger Orsolya (1969-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése