Nichita Stanescu: A kő halála

Hogyan vakuljon meg, ha nincs szeme
s hogyan süketüljön meg, ha nincs füle?
A kő csak halála pillanatában
nyitja ki szemét.
Lelke olyankor,
akár a pillangó,
cikcakkok nélkül
csodálkozó gyerekek
szájába repül.

Goron Sándor fordítása


Nichita Stanescu (1933-1983)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél