Tamás Dénes: Csak egy kicsit

( vágyvers)

Látni szeretnék,
ezért felfelé nézek,
kiszáradt tó aljáról a táj
mereven bólogató hallgatás.
Valamikor hatalmas kápolna állt itt,
képeit a légbe függesztve
elnyúlt a végtelenbe.
Aztán robbanás történt az égben,
s minden idezuhant csörömpölve:
lehajtott fejű ló, kibelezett hűtő,
villog néhány havazó képernyő.
Nézem, de azt érzem, nem látok,
hogyan lettem ennyire határos,
kád peremén betűző fény,
csak egy kicsit kellene fennebb jutnom.
Oda, ahol már halak úsznak az ég vizében,
ahol, nyálkásan, szavak nélkül
úgy tündököl születésem,
mint a világ teremtése.

Tamás Dénes (1975-)