Filip Tamás: b

Minden felejtéshez tartozik egy arc,
magányos elkövetőhöz egy cinkos,
a meddő órákban is születik
legalább valami forgács, töredék.

Minden napom egy antológia,
összefolynak benne a varázslók,
pásztorok, nagyapák, unokák
mondatai. Arról ne is beszéljünk,
milyen a helyesírás, külalak.

Térdemmel nyomom össze,
olyan akár egy púpos bőrönd.
Halkan nyüszítenek a kilógó
betűk, amikor lenyisszantom őket.
Csak a lágyságjel marad néma.
Őt fölveszem, jó lesz egy kottához
b-nek. Leszállítja a hangokat.

Filip Tamás (1960-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél