Lélekszirteken

Érzés Megyek majd - rámborul kék nyári alkonyat - szilándó búza közt, a fű sarját taposva. Álmodom. Esti hűs frissíti talpamat, födetlen üstököm szelek hulláma mossa. Így megyek - gondolat és cél nélkül, vakon, de lelkem végtelen szerelem járja mélyen - így megyek, vad cigány, úttalan utakon, boldogan, mintha csak egy asszony járna vélem. Kardos László fordítása Élmény Kék nyári alkonyon a szűk csapásokon szúrós rozsok között járok, majd zsenge fűben, megérzem, álmodón, harmatját lábomon, s hagyom, szabad fejem a szél fürössze hűsen. Semmit nem gondolok s a számon némaság. De nagy-nagy szerelem borul szívemre tágan, s a természeten át megyek tovább, tovább, cigánymód - s boldogan, akár egy nő nyomában. Rónay György fordítása Érzelem (Sensation) Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon, szálkás búzakalászok serege kisér. A rét: langy üdeség - suhogok álmodón s hagyom: lengő hajam mossa a nyári szél. Ajkam meg nem nyilik s lelkemben nem fogan egy gondolat sem, csak viharzó szerelem s a T...

Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben. A köpeny vállamon már eszmévé szakadt. Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt, s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben! Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett. Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen. Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett. Hallgattam züm-zümük, s egy árok volt az ágyam szeptember estjein s a homlokomra lágyan mint frissitő ital, estharmat csöppje hullt; rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át, térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt! Radnóti Miklós fordítása Arthur Rombaud (1854-1891)