Bejegyzések

Nâzım Hikmet címkéjű bejegyzések megjelenítése

Nâzim Hikmet: Te Ő Én

Te csak a piruló hajnalt imádod, magam az éjt is látva-látom. Ő csak az éjt figyeli hangtalan, magam a hajnalt is imádom.  Kalász Márton fordítása Nâzım Hikmet (1902-1963)

Nâzim Hikmet: Újra te

Benned én a kikötő felé haladó hajó nyugalmát, Benned én a felfedezők játékszenvedélyét szeretem, Benned én a távozást, Benned én a lehetetlent szeretem. Beleveszni szemedbe, mint napsütötte erdőbe, s a vadász étvágyával verejtékes-véresen húsodba harapni dühös-éhesen. – Benned én a lehetetlent, de nem a kétségbeesést szeretem. Eörsi István fordítása Nâzim Hikmet (1902-1963) Gősi Vali: Te vagy te vagy mindörökké a kikötő felé haladó hajó nyugalma te vagy titkolt szenvedélye a kalandozóknak te vagy a távozás – az örök lehetetlen – szeretek eltűnni mélyen a szemedben akár egy sejtelmes éjsötét erdőben ahol a fák között átsüt a fény szeretek húsodba marni szenvedéllyel keresem mi benned elérhetetlen de sohasem keresem a reménytelent * (Parafrázis: Nazim Hikmet, Újra te c. versére – Ford.: Eörsi István)