Lélekszirteken

akik nincsenek itt éppen lila nyakkendőkkel álmodnak francia repülőgépeket vezetnek Tunisz fölött nyugodtan konyakoznak a Kányafőn. akik nincsenek itt valahol sellőkkel kártyáznak nimfákkal hálnak végleg égve hagyták a folyosón a villanyt. akik nincsenek itt már átvitték a szerelmet a túlsó partra réges-régen foszforeszkálnak. akik nincsenek itt mosolyogva nézik bronz énjeik utcaneveik bizonyára jó borokat isznak és nem irigyelnek minket. Király Zoltán (1977-)

ma este, látványos kivonulás nélkül, elhagyott I. fölállt és távozott. megjelenése pillanatának pontosan ellenkezőjét tette. hát nincsen I? - gondoltam -, vagy ha van is, ily prózai módon hagy el? és bosszulni kezdtem I-t. gondolataimban hirtelen 100x100 főbűnt követtem el, aljasan, hamisul, galád módon és irigy számítással. több nő testében, porokban és folyadékokban kerestem Őt. I-nek minden parancsát, tanítását és játékszabályát igyekeztem megszegni. kutattam utána okos könyvtárakban, bőrkötésben, templomokban, a vasárnapi harangszóban, a vízben, a borban, a kenyérben és a kőben. (szünet) I vagyok, rendezetlen viszonyunk van. írhatnál róla egy verset. egyébként itt lakom a fejedben és maradni készülök. Kolozsvár, 2010. augusztus 8. Király Zoltán (1977-)