Nagy Cili: Mégsem-szerelem
Keresem azóta, hogy a vallomás, hogy a kín-szemek, hogy a hajnalízű kényszerű szembesülés - hogy talán nem ő az, hogy talán nem így, hogy talán nem egyedül. Távol töltött szőke évek! Ittfelejtett kócos magány - Elszakadás? Hidegülés? Most fájó mégis. Másfél évvel kőbe vésve. Csak az arca! Felsikolt meztelen: Csak még egyszer! Padlóra- rettenve zokog a vágy. Csak nézlek itt és nem értlek - és távol vagyunk, és mégis csók, és mégis láz, és mégsem szerelem. Nagy Cili (1977-)