Grandpierre Attila: A csillagok között
Te tudod, mi az élet? valami váratlan otthonosság. valami, amitől a világ fölemelkedik Benned, áttetszővé válik és ernyőt von köréd amit Te mutatsz föl körbe mindenkinek. látjátok, ilyen a világ! ez a természete! térdeplő mindentudás. elfelejtett igazi szerelmed. a Tiéd. a Te lámpásod, amely általad ég. a természetes csoda. a zúgó, morajló, szembeötlő titokzatosság. leheveredés a fűbe. a Földet átöleled és röpülsz a csillagok között az egyetlen kertbe. a pázsit mámorítja érzékeidet. némán suhansz a mindenségben. bőröd párája világoknak üzen. követelő folyamok áradnak és zúgnak föl benned. villamosok ablakából nézed az életed. egy fütty elér, és bábodat levedled. kereszteződések, találkák várnak rád. Grandpierre Attila (1951-)