Fecske Csaba: Míg el nem tűnt
azt mondta halkan de lehet hogy semmit se mondott csak én gondoltam azt amit talán mondania kellett volna legalábbis jó lett volna ha mondja s én abban a hiszemben hogy mégis mondta csak álltam szétmaszatolódott mosollyal arcomon lemondva arról a szálkás szomorúságról amit akkor éreznem illett volna tekintetében már este volt fáradt csillagok zörögtek hajával integetett míg a lassan araszoló sötétben el nem tűnt Fecske Csaba (1948-2025)