Ana Blandiana: Öregen kellene születni...

Öregen kellene születni, bölcsen,
hogy sorsot tudjunk választani,
hogy tudjuk, melyik út hova vezet,
és csak az utazás vágya legyen felelőtlen.
Aztán fiatalodjunk, fiatalodjunk egyre,
éretten, erősen érjünk az alkotáshoz,
aztán hagyjuk el azt is, kamaszok legyünk,
mire a szerelemhez érünk, s gyerekek,
mire fiaink megszületnek.
Ők öregebbek lennének nálunk,
beszélni tanítanának,
ringatnának, hogy elaludjunk,
és mi zsugorodnánk, egyre kisebbek lennénk,
mint a szőlőszem, mint a borsószem, mint a búzaszem..

Hervay Gizella fordítása

Úgy volna jó

Úgy volna jó, ha öregen születnénk,
Tele bölcsességgel,
S mi jelölnénk ki sorsunkat a világban,
Tudnunk kellene, melyik út hová vezet,
Hogy könnyedén, felelőtlen indulhassunk
Bármerre.
S útközben fiatalodnánk, egyre csak
fiatalodnánk,
Hogy éretten, jó erőben jussunk el az
alkotáshoz,
Amelyen túl, már kamaszként, szerelemre
gyúlna szívünk,
S ahogy fiaink születnek, mi gyermekké
változnánk át,
Öregebbek ők lennének, a fiaink,
Ők tanítanának beszélni, ringatnának, hogy
aludjunk,
És mi összezsugorodnánk, olyan aprók
lennénk lassan,
Mint szőlőnek, mint borsónak, mint búzának
A szeme.

 Ráduly János fordítása

Úgy kellene


Úgy kellene, hogy idősnek szülessünk,
Hogy bölcsen jöjjünk,
Hogy tudjuk kijelölni sorsunk a világban,
Hogy lássuk: az első kersztúttól hová jutunk,
S hogy mehetnékünk támadt, ez legyen minden felelősségünk.

Mind fiatalodva és fiatalodva haladjunk,
Éretten és erősen érjünk az alkotás kapujába,
Ha átmentük rajta, kamaszként lépjünk szerelembe,
Gyermekké váljunk, mikor fiaink születnek.
Valahogy ők lennének idősebbek nálunk,
Megtanítanának beszélni, ringatva altatnának,
Mi lassan tűnnénk, mind kisebbé válva,
Mint szőlő, mint a borsó, mint a búzaszem...


Cseke Péter fordítása

Ana Blandiana (1942-)