Jevgenyij Jevtusenko: Néhány gyöngéd napunk
Néhány gyöngéd napunk:
vízdörgést hallgatunk,
lábbal próbálgatunk
hullámvert szirteket.
Arcod lágy mezején,
karod folyóvizén
az a szeplőnyi fény:
te-illatú sziget.
Egyetlen volt az az éj:
hánytorgott lenn a mély,
a függönyt tépte a szél,
le akarta vetni magát.
Hogy verte a partokat
az orkán! Széthasadt
a vihar-szagu, vad
csillag-világ: a szád.
Mint máglyán, égsz velem.
Féltés és félelem,
bukás és győzelem
ikrek a földtekén.
Rámkulcsolod karod,
fogad csikorgatod,
magad riasztgatod -
a vétek az enyém.
Fölös a másik pohár.
A part fel-felkiabál,
komor daru zihál,
cipelve homokot.
A másik vánkoson,
fehér sivatagon,
egy ottmaradt, finom
hajszálad kanyarog.
Van egy furcsa óvoda:
Összegyültek oda
s gyerekként sirnak a
szerelem percei.
Ott rájuk találhatunk,
ott árnyak közt bolyong
néhány gyöngéd napunk -
kettőnk gyermekei.
Rab Zsuzsa fordítása
vízdörgést hallgatunk,
lábbal próbálgatunk
hullámvert szirteket.
Arcod lágy mezején,
karod folyóvizén
az a szeplőnyi fény:
te-illatú sziget.
Egyetlen volt az az éj:
hánytorgott lenn a mély,
a függönyt tépte a szél,
le akarta vetni magát.
Hogy verte a partokat
az orkán! Széthasadt
a vihar-szagu, vad
csillag-világ: a szád.
Mint máglyán, égsz velem.
Féltés és félelem,
bukás és győzelem
ikrek a földtekén.
Rámkulcsolod karod,
fogad csikorgatod,
magad riasztgatod -
a vétek az enyém.
Fölös a másik pohár.
A part fel-felkiabál,
komor daru zihál,
cipelve homokot.
A másik vánkoson,
fehér sivatagon,
egy ottmaradt, finom
hajszálad kanyarog.
Van egy furcsa óvoda:
Összegyültek oda
s gyerekként sirnak a
szerelem percei.
Ott rájuk találhatunk,
ott árnyak közt bolyong
néhány gyöngéd napunk -
kettőnk gyermekei.
Rab Zsuzsa fordítása
Jevgenyij Jevtusenko (1932-2017)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése