Henri de Régnier: A látogató
A csöndes ház, ahol a kulcs bent van a zárban,
az asztal, hol gyümölcs, s tisztavizű pohár van,
s az asztallap közös, ében tükörlapuk;
kint a két út, amely a láthatárba fut
dombok mögé, ahol tenger van mindenütt,
s minden, mi nevetést kelt, tisztát, egyszerűt,
olyat, mint azoké, kik mást sosem kivántak,
mint kékvizű kutat, s körötte rózsafákat,
fürtöt szöllőjükön és életüknek estet,
melybe csepp örömet, s csepp mélabút kevertek,
s napok sorát, amely mind-mind egyforma nap.
Jól megértettem én mindezt, hogy láttalak
belépni, Szerelem, míg kedvesemre vártam,
s láttam, a telt gyümölcs szétolvad női szádban,
s vizet iszol, leülsz, s isteni, képtelen
nagy szárnyad átsöpör a téglatűzhelyen.
az asztal, hol gyümölcs, s tisztavizű pohár van,
s az asztallap közös, ében tükörlapuk;
kint a két út, amely a láthatárba fut
dombok mögé, ahol tenger van mindenütt,
s minden, mi nevetést kelt, tisztát, egyszerűt,
olyat, mint azoké, kik mást sosem kivántak,
mint kékvizű kutat, s körötte rózsafákat,
fürtöt szöllőjükön és életüknek estet,
melybe csepp örömet, s csepp mélabút kevertek,
s napok sorát, amely mind-mind egyforma nap.
Jól megértettem én mindezt, hogy láttalak
belépni, Szerelem, míg kedvesemre vártam,
s láttam, a telt gyümölcs szétolvad női szádban,
s vizet iszol, leülsz, s isteni, képtelen
nagy szárnyad átsöpör a téglatűzhelyen.
Nemes Nagy Ágnes fordítása
Henri de Régnier (1864-1936)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése