Edith Södergran: Te, aki sosem hagytad el kerted birodalmát
Te, aki sosem hagytad el kerted birodalmát,
álltál-e a kerítésnél vágyakozva valaha,
nézted-e, ahogy álmodó ösvényeken
kékbe csavarodik az éjszaka?
Nem a soha el nem sírt könnyek
égtek a nyelveden, mint a tűz,
mikor az ismeretlen utak felett
egy vérvörös nap eltűnt?
álltál-e a kerítésnél vágyakozva valaha,
nézted-e, ahogy álmodó ösvényeken
kékbe csavarodik az éjszaka?
Nem a soha el nem sírt könnyek
égtek a nyelveden, mint a tűz,
mikor az ismeretlen utak felett
egy vérvörös nap eltűnt?
Orbán Krisztina fordítása
Edith Södergran (1892-1923)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése