André András: Seperni képtelenség
Van Gogh ecsetjéről lecsusszant emberke jár a hóesésben,
imbolygó ingánál megbízhatóbban, öröklét-korcsmák meghitt mélyéről hazáig
s viszont: az elúnt, kedves otthon felszinéről egy déli-sarki műhely megállíthatatlan-sürgő futószalagjához, hol szüntelen csak vörös bor folyik.. Vajh, ki mondhatná meg
igaz lélekkel; melyik szívbélibb hona?
Könnyű kísértés az útközben.
Csak jár és kél, jövel-megyen nyitott kabátban,
szolgálatkészen máris fizetne, ahogy igyekszik apró léptekkel,
s lelkesen, sűrűn pipájához kap. S pipája füstje is igazolja, hogy halaszthatatlan
dolga van: izgatottan repdes.
Hályogon-túli-tiszta látomások zengnek benne,
s minden ember kivel találkozik, kész csoda. Őszintébb örömmel Mars-lakók sem
köszönthetnék őt, tudja jól.
Amerre elhalad, az ember áll csak, nézvén a jámbor jelenést –
havat seperni képtelenség
imbolygó ingánál megbízhatóbban, öröklét-korcsmák meghitt mélyéről hazáig
s viszont: az elúnt, kedves otthon felszinéről egy déli-sarki műhely megállíthatatlan-sürgő futószalagjához, hol szüntelen csak vörös bor folyik.. Vajh, ki mondhatná meg
igaz lélekkel; melyik szívbélibb hona?
Könnyű kísértés az útközben.
Csak jár és kél, jövel-megyen nyitott kabátban,
szolgálatkészen máris fizetne, ahogy igyekszik apró léptekkel,
s lelkesen, sűrűn pipájához kap. S pipája füstje is igazolja, hogy halaszthatatlan
dolga van: izgatottan repdes.
Hályogon-túli-tiszta látomások zengnek benne,
s minden ember kivel találkozik, kész csoda. Őszintébb örömmel Mars-lakók sem
köszönthetnék őt, tudja jól.
Amerre elhalad, az ember áll csak, nézvén a jámbor jelenést –
havat seperni képtelenség
André András (1955-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése