Sztercey Szabolcs Benedek: pollock

                                                         

Jackson Pollock 

                                        

   

Áthasad az immanencia, mint egy vékony hártya,

a csigavonal precizitására gondolok, az idő

tömény testében végigfutó spirálra,

magára a csigára is, ahogy nyálkát húz maga után,

a megtett utak bonyolult jelrendszere és mértana,

az összevissza ívek és vektorok, ahogy metszi

egymást a tér, be-beszakad a koherencia, mint

egy köröm, felsérti a szövegtest vékony bőrét,

az én életútja szétkent test, vékony csíkokban,

hurkokban jönnek a színek az emberből, a szemek

színe szétmázolva a horizont szigorú palánkján,

az ég kéke olvad, csorog az arc mögül az idő

Sztercey Szabolcs Benedek (1991-)