Walt Whitman: Egy idegenhez

Idegen, ki itt csak átutazol! Nem tudhatod, micsoda vággyal nézlek,
Te lehetsz az a férfi vagy nő, akit kerestem (mintha álomban jelennél meg),
Valahol már biztos leéltem veled egy örömteli életet,
Ahogy szeretetteljesen, éretten és szemérmesen elmegyünk egymás mellett, mindenre emlékszem:
Egykor kisfiú vagy kislány voltál, és felnőttél velem,
Együtt ettünk, együtt háltunk, a tested nem csak a tied volt, a testem nem csak az enyém,
Elhaladunk egymás mellett: szemed, arcod és húsod látványával gyönyörködtetsz, és szakállam, mellkasom, és kézfejem látványát viszed cserébe,
Nem szabad téged megszólítani, de majd gondolok rád, ha egyedül üldögélek vagy egyedül riadok fel éjjel,
Várnom kell, mert tudom, hogy még találkozunk,
Mindent megteszek, hogy ne veszítselek el.

Gerevich András fordítása

Walt Whitman (1819-1892)