Borbély Szilárd: [Nyárizápor]
A meleg eső <amely a nyári zápor,
mindent beáztat, mindent útra kelt.
<Ha ezt így lehet mondani. Ugyanis
arra gondolok, hogy nyáron leülepednek
a dolgok, a melegben minden megtalálja
<átmeneti helyét. Aztán nem nagyon
mozdul. A kutya is, csak ha már majdnem
rálépsz. Akkor, kelletlen, az első két
lábával előrébb húzza magát. A feneke
csúszik utána. Még a kutya is tudja.
Hogy mit tud, azt nem tudom. Az elszáradt
levelek, valahol beakadnak a gazba,
a bokrok alatt, a virágok leomló indáiba,
a betonút réseibe, ki tudja. De amikor
lezúdul a sok víz <a nyári zápor,
akkor nem csak hogy mindent beáztat,
mint nagymosáskor ágyneműt, függönyöket,
meg a portörlő rongyot is <és mindazt, ami
most nem jut eszembe, de hirtelen a víz
sodrása az utcákra mossa őket. Felkapja
és viszi, amennyit tud. Hamarosan
hallani lehet a tűzoltó kocsik szirénázását
is, aztán, ha főút mellett haladsz el,
meg is pillanthatod a boldog tűzoltókat.
Mert mindenki örül az esőnek <zápor,
és mert nem nagy dolgokról van szó
ilyenkor, megdőlnek fák, letörnek száradt
ágak. Megsüllyed valami. Mert ilyenkor
hirtelen megmozdul minden. Nem a fontos
tárgyakra gondolok, meg általában nem
tárgyakra, hanem mindenre. Ez <persze így nagyon
általános. Szóval a semmiségekre. A tavasz óta
itt kallódó levelekre, madarak elhullott
tollaira, szóval ilyesmikre, semmire.
mindent beáztat, mindent útra kelt.
<Ha ezt így lehet mondani. Ugyanis
arra gondolok, hogy nyáron leülepednek
a dolgok, a melegben minden megtalálja
<átmeneti helyét. Aztán nem nagyon
mozdul. A kutya is, csak ha már majdnem
rálépsz. Akkor, kelletlen, az első két
lábával előrébb húzza magát. A feneke
csúszik utána. Még a kutya is tudja.
Hogy mit tud, azt nem tudom. Az elszáradt
levelek, valahol beakadnak a gazba,
a bokrok alatt, a virágok leomló indáiba,
a betonút réseibe, ki tudja. De amikor
lezúdul a sok víz <a nyári zápor,
akkor nem csak hogy mindent beáztat,
mint nagymosáskor ágyneműt, függönyöket,
meg a portörlő rongyot is <és mindazt, ami
most nem jut eszembe, de hirtelen a víz
sodrása az utcákra mossa őket. Felkapja
és viszi, amennyit tud. Hamarosan
hallani lehet a tűzoltó kocsik szirénázását
is, aztán, ha főút mellett haladsz el,
meg is pillanthatod a boldog tűzoltókat.
Mert mindenki örül az esőnek <zápor,
és mert nem nagy dolgokról van szó
ilyenkor, megdőlnek fák, letörnek száradt
ágak. Megsüllyed valami. Mert ilyenkor
hirtelen megmozdul minden. Nem a fontos
tárgyakra gondolok, meg általában nem
tárgyakra, hanem mindenre. Ez <persze így nagyon
általános. Szóval a semmiségekre. A tavasz óta
itt kallódó levelekre, madarak elhullott
tollaira, szóval ilyesmikre, semmire.
Borbély Szilárd (1963-2014)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése