Nacsinák Gergely András: Órák (Egy Lucian Blaga vers, továbbgondolása)

„Fogd a hangod suttogóra

ez vagy te ez vagyok én

lélek nélkül üt az óra

kettéválunk felszínén”

Lucian Blaga: Órák

te a percet, én az órát;
én a lassú, te a gyors;
körpályánkon úgy jutunk át
ahogy bennünk üt a sors

átfutsz felettem
átbújok alattad
simogass meg elmenőben
s a gép továbbhaladhat

ahogy a percek szaladnak
fenn a csillagok számlapján
villanás csak ez a kör:
az Úristen nagykalapján

por a perc, mit lesöpör.
s nézi ezt a félkész dolgot,
most nem bütyköl semmivel:
mert a szív egy fura óra,

jár, de összevissza ver.
átfutsz felettem
átbújok alattad
ez a szép, hogy menni kell

csak a számok maradnak
s a gép továbbhaladhat
éjfélkor majd várlak itt,
el kell válnunk virradóra:

a hold ránk se hederít
fogd a hangod suttogóra
a gépek haladnak
az álmok maradnak

az évek szaladnak
a szívek szakadnak
a léptek akadnak

adj meg magadnak

Nacsinák Gergely András (1977-)