Adam Zagajewski: Változás
Egy hónapja nem írtam
egyetlen verset sem.
Szerényen éltem, újságot olvasva,
a hatalom rejtélyeiről
és az engedelmesség okáról töprengve.
Néztem a napnyugtát
(bíborszín, tele nyugtalansággal),
hallgattam, hogyan csitul a madárdal
és hogyan hallgat az éj.
Láttam, ahogy a napraforgók lehajtják
fejüket az alkonyban, mintha egy figyelmetlen
hóhér sétálgatna a kertek között.
A párkányon felgyűlt
szeptember édes pora, és gyíkok
rejtőztek a fal hajlataiban.
Hosszú sétákat tettem,
sóvárogva csak egyre:
a villámlásra,
a változásra,
rád
egyetlen verset sem.
Szerényen éltem, újságot olvasva,
a hatalom rejtélyeiről
és az engedelmesség okáról töprengve.
Néztem a napnyugtát
(bíborszín, tele nyugtalansággal),
hallgattam, hogyan csitul a madárdal
és hogyan hallgat az éj.
Láttam, ahogy a napraforgók lehajtják
fejüket az alkonyban, mintha egy figyelmetlen
hóhér sétálgatna a kertek között.
A párkányon felgyűlt
szeptember édes pora, és gyíkok
rejtőztek a fal hajlataiban.
Hosszú sétákat tettem,
sóvárogva csak egyre:
a villámlásra,
a változásra,
rád
Zsille Gábor fordítása
Adam Zagajewski (1945-2021)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése