Ágoston Szász Katalin: Ars poetica

Cipeli a sánta a táncot, és mintha táncolna maga is.”
(Darvasi László)


Hát nem ezt teszi az, ki teremt?

Az emberre nézett
és Isten is elhitte, hogy táncol.
Lejtése majdnem kecses volt,
de ahol elejtette a dallamot,
ott született a félelem.

Ezért ölel ily szenvedéllyel az ember
– emlékezteti Istenét, mit veszített,
és tagadja, hogy maga is fél.

(Hát nem így tesz az, ki szeret?)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél