Jules Supervielle : A Naphoz

Nem az a fontos, hogy tűz legyünk, hanem hogy 
csak
egy kis tüzet
rakjunk magunknak, hogyha fázunk, és átjár a nyirkos
hideg,
nem az a fontos, hogy egy kimért országúton 
haladjunk
szüntelen,
hanem hogy tudjunk kószálni egy kicsit, mint a
bóklászva legelő szamár,
nem az a fontos, hogy mindenütt legyünk, 
hanem hogy
válasszunk egy kis zugot,
legyen az fa vagy ház, vagy asszony, vagy egy 
darab
kenyér.
Egyszer majd kifejtem neked, mi az ég, mik a 
csillagok,
s mi vagy te magad is, ártatlan aranyaddal,
néhány vázlatot rajzolok majd az éj fekete 
táblájára,
de minden fényt kioltva jöjj, ha meg akarod 
érteni.

Fordította: Rónay György

Jules Supervielle (1884-1960)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél