Ladányi Mihály: Tested melegét

Tested melegét keresem, mert a tűzhelyek
mindenfelé kihűlnek.
elkékült szájjal vacoglak,
mint a keresztények Jézusukat,

Én matracig letarolt ágyba
fektetem estémet sírdogálva,
és tordai gyantaillatodról faggatom
a fenyőfaágakat.

Mindenhol ott vagy és mégse talállak
és rekedt f-dúrban
üvöltözök minden papírlapon,
ha a toll percegve rácsap.

Mert tél van, és nem tud élni
az öl melege nélkül az ember,
járkálok cellaéjben és fagyott ujjakkal
szorongatom a verset,
mint a rácsot.

Ladányi Mihály (1934-1986)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél