Orbán János Dénes: Mint csillagász
Úgy kószálsz bennem, miként Hófehérke
a törpék lakta meseszéli házban,
és mindenhová sikerül bejutnod.
Ha lelkem körött drótháló, ha rács van,
bogárként mászol át vasak között te,
úgy csiklándozol, ahogyan motoszkálsz!
Az illatod lám, ide költözött be,
száz mosollyal s mégannyi mozdulattal,
te sepregetsz e pókhálós szobában,
hol évek óta nem volt fény, se nappal.
S bár jót akarsz, lám, mindent összedöntesz;
tudod, midőn már nem leszel, csak emlék,
pornál, pókoknál rosszabb lesz hiányod,
jelenléted utáni puszta nemlét.
Ó, nem tudom, mesénkre mennyi percet
szántál, de érzem, szerepem kiosztod:
hét törpe csak, míg érted jő a herceg.
Csak régi ház, egy furcsa lelki holtág.
És nézem majd az összezárult semmit,
mint csillagász felhők rabolta holdját.
a törpék lakta meseszéli házban,
és mindenhová sikerül bejutnod.
Ha lelkem körött drótháló, ha rács van,
bogárként mászol át vasak között te,
úgy csiklándozol, ahogyan motoszkálsz!
Az illatod lám, ide költözött be,
száz mosollyal s mégannyi mozdulattal,
te sepregetsz e pókhálós szobában,
hol évek óta nem volt fény, se nappal.
S bár jót akarsz, lám, mindent összedöntesz;
tudod, midőn már nem leszel, csak emlék,
pornál, pókoknál rosszabb lesz hiányod,
jelenléted utáni puszta nemlét.
Ó, nem tudom, mesénkre mennyi percet
szántál, de érzem, szerepem kiosztod:
hét törpe csak, míg érted jő a herceg.
Csak régi ház, egy furcsa lelki holtág.
És nézem majd az összezárult semmit,
mint csillagász felhők rabolta holdját.
Orbán János Dénes (1973-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése