Závada Péter: A szégyen kötőjelei

Lassan tényleg elfelejtelek, gondoltam, csak az a szúrós,
égett szag mindenütt: mint mikor besárgult
ajtókról égetik le a festéket.

Fűrészbakokra fektetve hevertünk a földszinten,
két családtörténet között: egy többszörösen
összetett szégyen kötőjelei.

A beengedés résnyire nyitott gesztusa mögött
már régen nem voltak szobák. Mint ahogy jókedv
sincs egy félmosoly mögött.

Zsanérjaikból kifordult mondatok nyikorogtak bennünk:
„Felhőivel, mint egy fejfájás.”

Závada Péter (1982-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél