Károlyi Amy: Üzenet

Gyöngéd ujjakkal gyöngéd jeleket
simogassál a bükkfák gyökerére,
amíg a rajz a koronáig ér
és jeleket izzad a bükkfa kérge.

E zöld betűkkel üzenj: itt vagyok
és átzúg rajtam, mint egy nagy folyó,
az erdőzsongás, minek mélyiben
búvár vagyok és elsüllyedt hajó.

És bordáimnak rácsos kosarán
mint habok törnek meg az életek,
barna és zöld és fehér ujjaik
érintésének lassan engedek.

Fehér bordáim gátja beszakad:
zölden és barnán tódul be az ár
és halálom élettel megtelik,
mint gyümölccsel a gyümölcskosár.


Károlyi Amy (1909-2003)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél