Ladányi Mihály: Címzett nélkül
Jó volna ha egyetlen arcod lenne,
örömtől fényes arcod, szomorúságok nélkül.
Ha nem forognék nők után az utcán,
s nem örülnék minden hozzám-préselt csípőnek.
Jó volna, ha az utcazajból hangod
úgy nőne ki, mint virág a földből,
s hangodba heverhetnék, mint a mesékbe régen,
ha illatodtól lenne édes a szél az őszben,
amely közeledik, hogy
zörgő kóróival befedje arcom,
mielőtt még egyetlenegyszer is
láttalak volna téged!
örömtől fényes arcod, szomorúságok nélkül.
Ha nem forognék nők után az utcán,
s nem örülnék minden hozzám-préselt csípőnek.
Jó volna, ha az utcazajból hangod
úgy nőne ki, mint virág a földből,
s hangodba heverhetnék, mint a mesékbe régen,
ha illatodtól lenne édes a szél az őszben,
amely közeledik, hogy
zörgő kóróival befedje arcom,
mielőtt még egyetlenegyszer is
láttalak volna téged!
Ladányi Mihály (1934-1986)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése