László Noémi: Készülődés

Kétségbe ejt a múló türelem.
Nem az idő: a belátás hiánya,
a tompaság műveli ezt velem.

Egyszer megállok, fejemet lehajtom,
és csukott szemmel,
két karom kitárva

figyelem,
hogy fut át a szél a parkon,
hangya az arcon, vér a szíven.

Beolvadok
fény-árnyék ritmusába,
lélegzetem lecsendesítem,

és megtudom,
hogy ver a lepke szárnya.

Pillanatképek
Illatok, hangok, ízek
és fények: gyors délután
a lassú folyón.

Hányszor gazdagabb,
hányszor szegényebb
a szín, mialatt távolodom?

Elfogy egy vérnarancs,
lemegy a nap,
összezárul az akác virága.

Csitul a folyóvíz is, hiába
szeretném megtudni: mit rejteget
partok közében.

Így rejtelek
magamban, mióta
elhagytalak.

László Noémi (1973-)