Borbély Szilárd: A görbülethez
Az út, amelyen járt, túlságosan
egyenesnek tűnt fel. Így teltek
a napok, és egymást követték
az éjszakák. Az út egyre hosz-
szabbnak látszott, és a hosszúság
olyan volt, mint az egyenes
vonal. A geometriát szerette.
Istent mint vonalat. A teremtést
mint érintőt figyelte. A sík fölött
nem lebegtek újabb síkok. A mély-
ségben sem volt ott a síkok síkja,
amely várta volna. A kitérők
helyén a törések mindig másak
lettek, de a pont felfoghatatlannak
tűnt. Isten, aki látta a vonalat.
egyenesnek tűnt fel. Így teltek
a napok, és egymást követték
az éjszakák. Az út egyre hosz-
szabbnak látszott, és a hosszúság
olyan volt, mint az egyenes
vonal. A geometriát szerette.
Istent mint vonalat. A teremtést
mint érintőt figyelte. A sík fölött
nem lebegtek újabb síkok. A mély-
ségben sem volt ott a síkok síkja,
amely várta volna. A kitérők
helyén a törések mindig másak
lettek, de a pont felfoghatatlannak
tűnt. Isten, aki látta a vonalat.
Borbély Szilárd (1963-2014)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése