Visky András: Adj jelt
Istenem adj jelt, ha hallasz engem, állj meg az ablakom elôtt,
mint egy levél, mint egy toll, mint egy pihe,
érintsd meg az üveget a homlokoddal reggel,
vagy nevess föl a fák között a kertben, mint a postás.
Istenem adj jelt: ha szó van, legyen visszhang;
ha fény van, legyen tükör; ha tudás, legyen felejtés, -
vegyél magadra, mint egy tiszta új köpenyt
és viseljél örömmel az égi forgatagban.
Miért is volna elôre kész a válasz, hogy nem ismersz,
nem is hallottál felôlem, valami alak ez is,
formája vesztett forma, és az ujjnyomaim rajta,
nézd csak, tehetséges hamisítvány valamennyi.
mint egy levél, mint egy toll, mint egy pihe,
érintsd meg az üveget a homlokoddal reggel,
vagy nevess föl a fák között a kertben, mint a postás.
Istenem adj jelt: ha szó van, legyen visszhang;
ha fény van, legyen tükör; ha tudás, legyen felejtés, -
vegyél magadra, mint egy tiszta új köpenyt
és viseljél örömmel az égi forgatagban.
Miért is volna elôre kész a válasz, hogy nem ismersz,
nem is hallottál felôlem, valami alak ez is,
formája vesztett forma, és az ujjnyomaim rajta,
nézd csak, tehetséges hamisítvány valamennyi.
Visky András (1957-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése