Aszalós Sándor: Úgy elmondanám...

Úgy elmondanám Neked, mi bánt,
hogy piritóst ettem
sajttal,
hozzá szőlőt szemeztem.
Úgy elmondanám hogy hideg a kávé
s reggel a villamos nem várt rám.
Emberek tülekedtek az utcán,
az újságos kenyeret majszolt,
kisgyerek bömbölt,
s esőben sirt a Duna.
Úgy elmondanám Neked, hogy fázom.
a nap nem süt, a hold nem jár,
a csillagok némák.
Úgy elmondanám amit láttam,
s olvastam.
Egy kiscicát az ablakban.
Öregembert sétáltató kutyát,
fürge mókust, amint visszanéz,
jön a globalizáció, korrupt a rendör,
és dolgozom,
szendvicset ma sem vittem.
Úgy elmondanám, hogy mi volt egykor,
hogy épül a ház, seprik az utcát.
Pudvás szagú kocsmák,
betér valaki olykor.
Cigiző házmestert és ráérő postást,
integető óvodást.
Elmondanám hogy sárgulnak a fák,
gesztenye pattog a járdán,
s fűben rigó sétál nagy árván.
Úgy elmondanám, csak Neked,
Neked mondanám:
hogy mennyire szeretlek...!

Aszalós Sándor (1948-)