Lászlóffy Aladár: A jó s a rossz
A jó s a rossz is egyaránt leláncol:
az idő hord, s én alig evezek,
ha ő: a jó vagy rossz előttem táncol,
olyankor álmodok vagy feledek.
Időnként megjön, itt megáll és rám szól,
kér, követel, hogy ezt vagy azt tegyek.
A vonat nyílt pályán megáll magától,
míg jó nekem vagy amíg szenvedek.
Hol élek akkor én? Egyedül. Bennem.
Az erőmű, mely folyton ég szívemben
s a végletekre egyaránt megáll,
egy jó szó nélkül bírja ezer évig,
egy ige nélkül megtesz mindent, végig,
csak ne biztatnál s ne is bántanál.
az idő hord, s én alig evezek,
ha ő: a jó vagy rossz előttem táncol,
olyankor álmodok vagy feledek.
Időnként megjön, itt megáll és rám szól,
kér, követel, hogy ezt vagy azt tegyek.
A vonat nyílt pályán megáll magától,
míg jó nekem vagy amíg szenvedek.
Hol élek akkor én? Egyedül. Bennem.
Az erőmű, mely folyton ég szívemben
s a végletekre egyaránt megáll,
egy jó szó nélkül bírja ezer évig,
egy ige nélkül megtesz mindent, végig,
csak ne biztatnál s ne is bántanál.
Lászlóffy Aladár (1937-2009)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése