Meliorisz Béla: nem nyeli el

egyszer majd biztosan
különleges tájra tévedünk
ahol előkészíthetjük
létünk javított kiadását

kisimulnak az égbolt ráncai
s az idő repedéseit
lelkiismeret-furdalás nélkül
tömködhetjük tele bolond álmokkal
nem veszünk el
a jelek titokzatos rendszerében
semminek sem kell pontot tennünk a végére

a csend finom sávján túljutva
bármit mondhatunk
nem nyeli el szavunk a tenger

Meliorisz Béla (1950-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Grecsó Krisztián: Legjobban nélküled

Nagy László: Csönd

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve